Én meg W veled nem értek egyet ,)

Imádom a fotókat ez köztudott,sőt szoktam csatangolni a városban az ügyesek meg-meg láthatnak itt-ott fotózni x)
Az,hogy ki milyen képeket/festményeket stb szeret ez már egyéni de én mindent imádok ami szürreális,steampunk vagy más mint a többi ,) :))

Az ilyen festmények képek pl a szerelmeim :)))
//lemon.hu/2016/04/16/elgondolkodtato-szurrealis-kepek-modern-tarsadalom-ellentmondasairol/

Úgy érzem egyikőnk sem művészalkat:D

Ahogy a szobrász látja lelki szemei előtt a kész alkotást, ez a fotós is látta maga előtt a vágyott végeredményt és aztán próbálkozott ezerszer, hogy elkapja a tökéletes pillanatot. Én nem is a kivitelezést tekintem művészinek sokszor (bár jelen esetben kurvára művészi az is, szerintem), hanem az ötletet, a kreativitást, a képzeletet, amely a magamhoz hasonló földhöz (pinához:)) ragadt embereknek nem adatott meg.

Utoljára óvodában alkottam valami tárgyiasult szépséget, talán a tenyerem lenyomata volt az színes gipszbe nyomva:D Én tényleg felnézek ezekre az emberekre, mivel annyira más szinten mozognak, mint a többség. Ugyanúgy egy zongoravirtuózra, bár a klasszikus zenével a világból is ki lehet kergetni.

Huff, nem fogunk egyetérteni, de én ezt a fotózást nem tartom művészetnek. Nem vitatom, vannak jó pillanatban elkapott fényképek, de ez szerencse kérdése inkább. :)
Ha már művészet, akkor azt magyarázd meg nekem, hogy látja meg a szobrász azt az alakot, amit kifarag? :) mert én eddig hiába néztem rá egy bronzdarabra, én sosem láttam benne semmit. :)

Ezek milyen jó képek! //maimanohaz.blog.hu/2016/12/15/arno_rafael_minkkinen_kulonleges_onaktjai