Nem tudom miért, de én már hosszú ideje szendvicskészítésről fantáziálok... És mivel a Kétfarkú Kutya Párt sem ígérte meg, hogy belépéskor rögtön kettő lesz nekem, vinnem kellett egy másik szőrös állatot, hogy a szőrös-kopasz-szőrös szendvics tervem megvalósulhasson...
Ezt a különleges, megkülönböztetett lehetőséget kaptunk meg Donjosé barátommal, Tesszusnál... A tájékozott olvasó tudja, hogy sem a két szőrös, sem a szendvics nem szerepel Tessza adatlapján... Mondhatom, hogy ezt a különlegességet az Ő kíváncsisága és a régóta tartó ismeretségünk tette lehetővé...
Az "ügy" fontosságára tekintettel már hónapok óta egyeztettünk, vadásztuk a lehetséges időpontokat üzenetben... Egy hétre előre bemondani az ultit szokatlan, de most ezt kellett tenni...
Mindhármunkat ritka izgalom tartott lázban... a szüzek izgalma, akik ezelőtt soha nem vettek részt ilyen felállásban... Vajon milyen lesz egy másik szőrös kézzel a közelben?... Ezen zakatolt az agyam... :)
Tessza külön megtisztelt bennünket azzal, hogy a hétfője, csak mi voltunk... Imádom! :)

Donjosé könnyen közelített, mert én vittem autóval... A Bálna gyomrában leltünk helyet (első óra ingyenes, utána 300... csak, hogy tudjad! ;)) Onnan 5 perc kényelmes slattyogás...
Tömegközlekednél? 47; 48; 49 villamosok? Vagy 4-es metró? Vaaaagy Lónyai utca 15; 115 buszok? Választhatsz! :)
Az oldal térképe olyan pontosan jelzi az érkezési helyet, hogy a címet sem kell elkérned... ott csak egy kapu van... Donjosé füléhez emeli telefonját és nyomkodja a beengedő berregtetőt... Látom, koncentrál, hogy melyik lépcső, majd hányszor merre... ;)

Belső körfolyosós régi ház, de lakásilag tökéletesen felújítva... Szokásos módon az ajtó mögött bujkáló Tesszus mellett behaladva, rögtön ott a cipőelhagyó előszobába, és egy ugrással vagy egy nézéssel arrébb már a konyhába érkezünk... Fogasra kabátoltunk és az ismerkedési, ölelkezési eseménysor után követtük vendéglátónkat a titkok kamrájába...
Tesszus egyébként rendkívül elegáns üzletasszonyi összeállításban fogadott, gondoltam rögtön egy életbiztosítás megkötésére.., de ez az érzés rögtön elmúlt, amikor meleg "Szia Rozsdiiii!" ölelésébe bújhattam...
A lakás toppon, fürdőszoba extra kivitelben... A zuhanyzóban harci formációba állított tusfürdők serege, a mosdónál a szájvíz választék okoz komoly "Melyiket is?" zavartságot! Hatalmas törülközőmbe órákig csavartam magam, mire elfogyott... Már van zuhanyfüggöny, megóvandó a száraz kilépőt!
A titkok kamrájában van akkora a franciaágy, hogy hárman kényelmesen elvacakolhattunk rajta, meg Tesszuson... Visszafogott világítás, szék a ruháknak, szekrényke, zene és bona...
Kipakolva ajándékainkat a kis asztalkára, vidám beszélgetésen, illedelmes érintéseken, puszikon keresztül jutottunk el a zuhanyzás gondolatáig... Donjosé jól puszil... mondta Tesszus! :D

Játszótársaim közül először Donjosé külsejét írnám le részletesebben, mert róla nincs fent kép! Hát persze, hogy szőrös...! Nem értem, miért nem érdekel ez téged? :D
Jó! Legyen akkor Tesszus...
De mit is írhatnék, amit nem tudtok? Kedves, csintalan tekintetű arc; meghatározóan szép szemekkel..., vöröses, félhosszú haj. Istenkirály popsi, csiklandós felületek... Hetyke ikrek... Pár apró tetkó itt ott... Donjosé által többször is megdicsért szép nagy pillangók... És mindez az izmos lábak tartópillérein...
Ami még nekem is új volt, hogy Tesszus továbbfejlesztette mélytotok tudományát és igen-igen fennakadt a szemem, amikor letolta teljes hosszában... Ezt nem is akartam elhinni, ezért többször is megismételte... :D Emlékszem Donjosé hangjára, amikor az övé először csusszant be a mélységbe... Tipikus csődörhang... :)
Amit még külön bírok Tesszában, az a szexuális kultúrája, az önismerete... Tudja élvezni...

Elindulván a fürdőbe, eligazítottam Dont, hogy mit engedélyezek amíg... Nem hágta át! Meg sem... ;) S mivel Don nem szabott nekem korlátokat tisztulása idejére, én bizony összegabalyodtam vendéglátónkkal, mert Tesszus leszedte rólam a törülközőmet... mi mást tehettem volna..!! ;) Elkezdtem hát kicsomagolni, csókolni... Mire Ő belekezdett a használati utasítás sarkalatos pontjának kivitelezéséhez: "Használat előtt felrázandó!!"
Don sajnos gyorsan fürdik... és persze rögtön magához is húzza játszótársunkat, hogy tovább folytassa a megkezdett ruhátlanítást... Közös erőfeszítéseinket siker koronázta... Don szemből köszöntötte az ikreket, láthatóan jól elbeszélgetett velük, én meg, mint egy hátulról szakostól elvárható, élvezettel tapadtam hátulról a domborulatokhoz... Don csókos ismerkedést tartott, míg én tapadásomat tökéletesítettem, átkaroló hadművelettel az ikreket szabályoztam és teszteltem a csikitérképet...

Tesszus agyamba látott, tette, amit kértem volna... lassan leereszkedett elénk és... Jobbról egy fallosz, balról egy fallosz… Tesszus jobbra néz, majd balra néz... Kézben és szájban... ütemesen és mélyen... Itt kezdte megmutatni miket tud manapság... Már nem koppantam, mint régen, csúsztunk tovább be a torokba... Egy kis fuldoklás bejátszott, de igazán visszafogottan... és, hát lássuk be, annak is megvan a maga szépsége... ;)
Szabadjon megjegyeznem, hogy én nem tudtam teljesen függetleníteni magam a "szőrös" többesszámtól, szokatlan volt ez nekem, így legrégebbi harcostársam a puhított formáját hozta ma... (Így könnyebb mélytorkozni! ;)

Don "megelégelve" ezt a hörgési üzemmódját, ágyra terelte Tesszust és megérdeklődte tőlem, hogy melyik végét szeretném a Játszótársunknak... A legizgalmasabbat, a pillangókat választottam...
Tessza hátán fekve nyitja meg előttem a legtitokzatosabb területét és megkéri Dont, helyezkedjen el olyan közel, hogy cseverészhessen meredező állapotával... Don rendkívül készséges, odatérdelt hát... szájközelbe... Én mint szorgalmas éltanuló, már jelentős ismeretekkel bírtam Tesszus kényeztetésről, így hamar bekövetkezett Tesszus első mosolya, amihez egy szokatlan, de megkapó kép társult... Nyöszörgése közben egy rudat szopogatott... kié lehetett? :) Ezt csak akkor hagyta abba, amikor az én fejemet húzta be kezével, hogy a tökéleteset hozza ki nyelvjátékomból... Aztán persze érzékenykedni kezdett... :)
Bár nagy lelkesedéssel tettem Tesszus örömére, már éreztem a szokásos élvezeti és gerjedelmi pályát én ma képtelen leszek bejárni... csendben elnézést kértem hát Tesszától, jelezve, hogy bizonyos tervek ma nem fognak megvalósulni... Innentől kezdve, Tesszus szájának vendégszeretetét élvezhettem! Leszámítva a meg nem valósult terveket, ezt egyáltalán nem bántam... Mély benyomást tett rám!!! :) Bár az az érzésem Tesszus nem szerethette igazán, teljes joggal, puhapöcs barátomat, mert elég gyakran leköpdöste…

Teret biztosítva Donnak, felvették a 69-es figurát, ahol a két fallosz felváltva vendégszerepelt Játszótársunk szájában, addig, amíg Don fel nem terelte Tesszát ismét a csúcsra... Nem is tudom már a fordulatok sorát pontosan sorba rakni, de nem sokkal azután, hogy Don barátom misszi üzemmódban csattogósra prütykölte Tesszust, miközben én már szinte szokásjog alapján Játszótársunk gondoskodó ajkait élvezhettem, hogy hogy nem, legrégebbi és ma a leglustább harcostársam, kihúzta magát annyira, hogy gyorsan munkaruhába ugrottam, és megkértem Dont, hogy adja már kölcsön a pozisönt és a bejáratot... Hiába volt Don nagylelkű és vonult félre, hogy ne zavarjon engem ottléte, totálisan átengedve nekem Tesszus teljességét, a puhapöcs ismét felvette nevére utaló formáját és végleg beláttam, az agyam ma nincs a helyén...
Volt még egy lehetőségem megkaparintani Tesszust ott lent és képzett ujjaimat vakrandira küldhettem a sötétbe... A manőver sikerrel zárult, és mit ad isten, Don merevedése ismét Tesszus szájában volt, mikor Ő ismét felvágtatott a csúcsra... (kicsit nem figyelek oda, mindig ez van! :D)
Amikor Dont meglovagolta Játszótársunk (beguggolós és ügetős változatok) én csak csókokat és simiket váltottam Tesszussal, addig-addig, amíg a csúcs újra mosolyt csalt az Ő arcára... Tesszus kedves szokása, hogy ilyenkor bocsánatot kér, mint egy véletlen balesetért, vagy jól sikerült stikliért… :) Valamikor még középidőben megbeszéltük, hogy miképpen is legyen majd a finálé... És a keretes szerkezet jegyében visszatértünk az első pozitúrához...

Tesszus a szőnyegre térdel... mi Donnal, most már igazi csapatként szorosan zárva sorainkat, farok farok mellett figyel... És igen, Tesszus szájába befér kettő is! Lehet, ha nem tréfálkozom, hogy "Most harapj Tesszus!", tovább is tartott volna, de nevetve ez nem pálya... Két kéz, két duzzanat... Gondoskodó, meleg ajak szórakoztatása váltott irányba...
A terv: Összemaszatolni Tessza száját, arcát, mellkasát... Nem vagyunk összeszokott páros Donnal... Nem sikerült óránkat egyeztetni... Én értem fel először a csúcsra, és verte mellére a fiatalokat Tessza, majd újra bekapta és az utolsó cseppig kicsalogatott mindent... Még arra is kellett figyelnie, hogy csitítsa a belőlem feltörő hangokat... Nem is értettem minek, hisz Don biztosan nem aludt... ;) Játszótársunk ajkaival rámozdult Don rúdjára, majd Don saját kezével vetett véget életének... Tesszus nyelvével alulról támasztotta Don falloszát és várta a tűzijátékot... A Don fiatalok Tesszus arcán landoltak, és indultak a gravitáció által meghatározott irányba...
Takarítgatás után elégedetten hevertünk le az ágyra beszélgetni... Nem én voltam középen... ;)

Az eredetileg megbeszélt másfél órát töltöttük Vele. Ajándékokkal együtt helyeztük le, az üzenetben tudatott, erre a speciális hármasra kitalált rózsaszálakat... Nincs értelme ennek a különleges, adatlapi lehetőségektől jelentős mértékben eltérő együttlétet más esetekkel hasonlítani, de jelzem, Tesszus mint mindenben, ebben is csodálatos!