Visszatért a múzsám. Nem szoktam szabadkozni, de előre is elnézést kérek, hogy ha néha karaktert öltenek a szentimentális gondolataim. Okkal kapta meg részemről az Istennő besorolást előzőleg is és okkal fogja ugyan azt kapni újfent. Előre jelzem, hogy ez most nem 2 lélegzetvételnyi terjedelmű beszámoló lesz, mint ahogyan a randink sem az volt.

Legutóbbi találkozásunk volt egyben a legelső is, de már akkor szövetség köttetett közöttünk, miszerint ott kell folytatnunk bűnös élvezetekkel teli alkalmi légyottunkat, ahol félbehagytuk azt.

Tudtam, hogy elvonul egy kis időre, de előtte már bevéstük egymás nevét a telefonkönyveinkbe, mint Mózes a 10 parancsolatot a kőtáblákba. Tegnap munka közben röppent is felém egy váratlan - vagyis inkább várva várt - füstjel sms formát öltve, hogy visszatért, ha gondolom… hát hogyne gondoltam volna. Testem minden egyes porcikája újból csak arra a kielégülésre várt, amit még sehol máshol nem tapasztalhattam meg, csak Nála. Váltottunk pár üzenetet, majd estig le is fixáltuk az időpontomat én pedig ennek tükrében készítettem elő a teendőimet másnapra.

Hirdetését ekkor még nem aktiválta vissza, így igazán elitnek éreztem magam, hogy valószínűleg a legelsők egyike lehetek, aki tudomást szerzett újbóli elérhetőségéről. Napközben is sms formájában értekeztünk.

A mai napon az ország másik végéről kellett elindulnom, ezért egy megerősítő beszélgetés erejéig felhívtam, hogy hallhassam legalább addig a hangját, amíg újból el nem vágja tudatomat a külvilágtól, amint átlépem majd lakásának küszöbét.

Az időm közeledtét jelezvén kalapált a beállított emlékeztető hangja fülemben, akárcsak az izgatottság a gyomromban. Ritkán érzek ilyet. Ideje volt felégetni magam mögött aznapra minden hidat és elindulni hozzá. A nap sütött az arcomba és élveztem a kedvenc zenéim válogatását a gyér autópálya forgatagában. Tudtam, hogy elkerülhetetlen végzetem felé haladok, és ettől valami bizseregni kezdett bennem. Visszapörgettem lelki szemeim előtt fel-felvillanó, ám de mélyen belém égett tekintetét, mosolyát, ölelését, csókját, kéjjel töltött pillanatainkat. A már ismert címre pár perccel korábban érkeztem, így volt időm az autóban nyugodtan hátrahagyni epekedő gondolataimat és felocsúdni a valóságban. A zsigereimben éreztem, hogy ismét mérföldkőhöz érkezett “itteni pályafutásom”.

A megközelítés nem okozhat senkinek sem problémát, GPS az épület kapujához visz. Egy forgalmas út, a troli és a villamos megállója is pár perc sétára van, a parkolás pedig nem megoldhatatlan - bár megérzésem szerint a parkolóhelyeket inkább az utcában lakók foglalják el - de legalább fizetni is kell érte, ha találsz egy üres helyet. Nekem a bejárattól pár méterre sikerült letenni az autót, napszakhoz képest volt azért lehetőségem eldönteni, hogy hova álljak. Én elég járatos vagyok e környéken, a kisasszony tevékenysége mondhatni nem illik a nyugodt lakórengeteg miliőjébe. Talán ebben is talál valaki valami megnyugtató érzést, akár csak jómagam.

Az épület falait, amelyek keretet adnak a kisasszony búvóhelyének még nem kezdte meg az idő. Kellemes és nyugodt környék, körben több társasházzal. Kívülről tip-top és ez belülről sem érződik másként. Feljutás lifttel és lépcsőzve egyaránt lehetséges. A vesztőhelyemre érvén az előtér adott édes kálváriám első állomásának stációt, ahol vágyaim megtestesítőjét megpillantva vert mellkason az érzés, amely egyre csak azt sugallta, hogy ismét jól el lesz látva a bajom. Onnan tovább haladva jobbra található a fürdő, amelyben több féle tusfürdő, szájvíz és a hozzá tartozó eldobható poharak várnak szolgálatukra. Szintén előrébb barangolva a baszobába botlunk, ahol a king size bed egy friss lepedő kíséretében ismételten meleg fészekként adott otthont izzasztó összegabalyodásunknak. Továbbmenvén a tágas konyha - nappali kombó teljesíti ki az összképet. Mindenhol rend és tisztaság várt. Az egész lakást betöltötte, engem pedig körbezárt múzsám aurája. Nem is akartam szabadulni ebből a szorításból.

Külseje cseppet sem változott, mióta utoljára láttam. Számomra Ő az abszolút etalon. Festett szőke hajzuhataga keretbe foglalja bájos arcát. Tekintete őszinte, barna szemei puha szájával együtt mosolyognak. Ha a szemébe nézek, érzem, hogy veszélyes nővel van dolgom. Ezt a későbbiekben meg is erősítette. Tetoválásai nem tűntek el, továbbra is a személyiségéhez illőnek tartom azokat, kedvencem a hátán leledzik. Csípőjének körvonala lefelé haladva kecses, hosszú lábaiban teljesedik ki. Dereka pont a tenyerem szorításához való, mellei nem szilikonosak és tökéletesen a testalkatához illő méretűek. A bimbók jól reagálnak a kényeztetésre. Bőrének érintésétől a jó értelemben megborzongok. A kemikáliák sem fedték el előttem feromonjait.

Fogadó szettje a mai randikon egy fehér csipkés szett volt, a már korábban is látott átlapolós lenge ruhával fedve. Én csak pőre testére vágytam, de azt sem bántam volna igazából, hogy ha nem szabadítom meg Őt egyetlen textíliától sem. Amikor megöleltem szinte magamba szippantottam belőle egy kis darabot. Letaglózó első benyomása már másodjára hasított olyan erővel keresztül rajtam, mint egy tehervonat.

Érkezés után csörögtem, majd a kapott kódot beütve a liftet vettem célba. Az emeleten a lift ajtajával egyidejűleg nyílt is az ajtaja. A lakásba lépve hárman siettek fogadtatásomra, kettő különleges kis szőrgombóc és Ő maga. A nyávogós kis barátokat később kizártuk a mozizás lehetőségéből, egyáltalán nem zavartak.

Cipőmet levéve hozzám lépett és megöleltük egymást. Mindketten egymás nyakába bújtunk és sóhajtottunk egyet. Az üdvözlés után követtem a szobába, ahol ledobta magáról az átlapolós cuccot, magához húzott és megcsókolt. Éreztem, hogy nem csak én vártam már ezt a pillanatot. Csókjaink először csak érintőlegesek voltak, miközben lehúzta rólam a pólót. Megfogtam arcát, a szemébe néztem és folytattuk a csókolózást. Egyre nyitottabban és hevesebben. Nadrágom feszülni kezdett és mondtam, hogy rám még vár a zuhanyzó. “Tudom, várlak!” - majd a kezembe nyomta az ágyra készített illatos törülközőt. A technikát már ismertem, a külön gombnyomásos zuhanyalkalmatosságot egyből megzaboláztam.

A szobába hűs testtel és forró vágyakkal érkeztem vissza. Az ajtóban még kitessékeltük a szőrös, kíváncsi kis szempárokat majd becsuktuk az ajtót. Ők csak játszani szerettek volna, de itt most csak a nagyok szórakoztatták egymást. Folytattuk a csókolózást. Testünk szorosan egymásnak feszült, nyelveink nem engedték egy másodpercre sem el egymást. Én egy kicsit lehajoltam, combjánál átkarolva felkaptam az ölembe, Ő pedig lábait átkulcsolta derekamon. A fenekénél tartottam Őt tovább és immáron hátrafelé domborodó punciját simogattam bugyin keresztül. Most még csak halk de erőteljes sóhajtások közepette borultunk az ágyra. Ő a hátán landolt én pedig rajta. Lábai szorítása továbbra sem engedett el. Csókoltuk egymást, ahol csak értük, különös tekintet szentelve az erogén zónáknak is. Ajkam táncot járt a vállától indulva fel a nyakán keresztül, érintve csókra nyíló száját, majd a fültövénél kötöttem ki. Ezt a kört párszor eljátszottuk majd hasra fordítottam Őt. Tarkójától megindulva végigpusziltam testének minden centiméterét egészen a bokájáig, majd vissza. Fejét oldalra fordítva követelte, hogy csókoljam meg újból. “Jól csókolsz, szeretem, csináld!” - kaptam a dícséretet.

Közben fenekét az égnek tolta, háta ívén végigvezettem ujjaimat és a fenekénél megálltam. Azt hittem, hogy ezt a pucsítást nem lehet tetézni, de tévedtem. Testét cirógató ujjaimat beakasztottam a bugyijába, majd egy mozdulattal levezettem róla hosszú, kecses lábain. Mögé helyezkedtem, Ő pedig felkínált nekem magát. Fenekét és domborodó punciját leheletnyi puszikkal üdvözöltem. Nyelvemet is útjára engedve fel - le simogattam vele szeméremajkait. Amint megéreztem édes nedvét egyből visszafordult a hátára, majd széttárt lábai közé esve újból csókolóztunk. Elindultam vissza a lábai közé. “Hát szia!” - nevetett, “Szia!” - hangzott a viszonzás. Belső combjait kezdtem puszilgatni, majd mikor már nem hallottam mást, csak folytonos sóhajtásait, akkor megkörnyékeztem punciját. Szépen, lassan, először csak a csiklóját leheltem, majd a szétnyíló szirmait is. Nyelvemmel körkörösen izgattam megduzzadt csiklóját és ajkait. Néha be-be dugtam a nyelvem, csak az íze és az élvezet kedvéért. “Ezt szeretem!” - hangzott szájából. Annyira belefeledkeztem a teendőmbe, hogy elfelejtettem felpillantani rá. Hiba volt. Melleit markolta, száját harapdálta, fejét forgatta. Lenyúlt hozzám egyik kezével, megfogta, majd ujjait az én ujjaim köré kulcsolta. Sóhajtásai átváltottak hangos nyögésekké, lélegzetvétele szabálytalan és ziháló lett. Éreztem, hogy ideje ujjal is rásegítenem a műsorra. Először felváltva nyaltam és ujjaztam, majd kérte, hogy a kettőt egyszerre csináljam. Kézfejemen csordogált édes nedve, lábait felhúzta és a vállaimra tette, miközben én előtte kuporodva dolgoztam azon, hogy jó legyen Neki. Nyögései felerősödtek, hangját kiengedte, puncija összehúzódásai egyre erősebbek és gyakoribbak lettek. Lábai remegését éreztem a vállamon; “Még, még, mindjárt!” - hagyta el száját elcsukló hangja. Meginduló nedvei, összezáródó hüvelye és egész testét átható remegése jelezte, hogy megérkezett. Hagytam lenyugodni és én is szusszantam gyorsan. Amint visszatért, újból csókolózni kezdtünk. Ekkor pillantottam ki az órára. Igencsak átléptük a fél órát már. Ekkor szólt rám, hogy ne nézzem, mert Ő sem teszi ezt. Megértettem.

Mellé borultam és összebújtunk. Vagyis Ő hozzám. A csók abba maradt és csak egymás szemébe meredtünk. “Veszélyes Nő vagy, felismerlek.” - mondtam Neki. Elmosolyodott, “Tudom. És most én Neked is jó lesz, mint nekem volt, amit csináltál!” - felelte és már át is fordult lábaim közé. Ígéretét tartva ráfogott a kis barátomra, felfelé döntötte a hasamra és a golyóimat kezdte nyelvvel kényeztetni. Felnyögtem. Rám pillantott, majd rám szegezve tekintetét tövig bekapott. Nyelvét serényen használta közben. Összefogtam a haját, hogy ne veszítsem el igéző pillantásait tincsei takarásában. Tényleg jó volt nekem. Ott, abban a pillanatban jobbat el sem tudtam volna képzelni. Koppanásig engedett magában, majd minden egyes kifele húzásnál farkamat nyelve végig kísérte egészen a makkom hegyéig. Megint csak felnyögtem és tekintetem a plafonra irányítottam. Nem voltak bennem gondolatok, csak átadtam magam teljesen annak, amit velem művel. Cuppogott, szürcsögött, torkán bólogatva dolgozott azon, hogy ígéretét tényleg betartsa. Eljött az a rész, ahol éreztem, hogy nem bírom tovább. Kértem a beöltöztetést. Felmutatott 2 féle óvszert, hogy válasszak. Rá bíztam magam és felhelyezte. “Megbaszhatsz megint, úgy, mint a múltkor!” - mondtam. “Meg is foglak, nyugodj meg!” - válaszolta.

Fölém guggolt, majd rám engedte magát tövig. “Szia, megjöttem!” - mondta mosolyogva. Tudtam, hogy mi következik. Ki fog csinálni. Egyik karjával felfogta a haját, másikkal pedig a vállamba kapaszkodott és szépen elkezdte a saját vágtáját. Arcát fogtam, tekintetünk találkozott, ajkainkra egyszerre haraptunk rá. Tekintete most már kéjes volt, mintsem nyitott. Teste egyre csak dolgozott, hangját nem tartotta vissza, ahogyan én sem. A tempót növelte, vállamat még jobban szorította, hogy jobban bírja. Én is felvettem csípőmmel a ritmust, így már egymást hajszoltuk az élvezetbe. Elvoltunk így egész sokáig, éreztem, hogy nagyon jó párost alkotunk. Szemei csillogásánál csak hangja volt erőteljesebb.

Szusszanást kezdeményezve és levegőért kapkodva felültem, hogy csókolózni tudjunk. Ő továbbra is szemből mozgott rajtam, hátra dőlve, kezeivel combomon megtámasztva magát, tekintetét egy másodpercre sem levéve rólam. Ismételten csattogó hangok közepette vesztünk el egymásban. A szobában az érkezésem óta működő légkondi igyekezett hűteni felhevült testünket, de mind hiába. Rólam patakokban folyt a víz, éreztem a hasizmomon is, hogy komolyat megyünk. Nem tudom, hogy mennyi idő telt el így, de át kellett fordulnunk, mert egyikünk sem bírta már tartani magát. A múltkorihoz hasonló egyetlen mozdulattal a kisasszony szétcsatlakozás nélkül fordított át minket misszionárius pózba.

Mivel mással tudhatnánk magunk mögött ezt a 2 etapot, mint egy kiadós csókolózással?! “Nagyon szeretem, ahogy csókolsz!” - mondta, s kért, hogy ne hagyjam abba. Így fölé hajolva kezdtem el mozogni benne. Először csak szépen, lassan. Letekintettünk és mindketten néztük, ahogyan ki - be járok benne. Feltámaszkodtam, lábait a nyakamba tette én pedig elkezdtem egyre gyorsabban és erősebben mozogni. Éreztem, hogy pattanásig feszül a húr, az ágy is elkezdett igencsak vészes hangokat adni. Az ágytámla verte a szoba falát, Ő pedig nem fogta vissza a hangját. Bíztatott, hogy abba ne hagyjam. Dicsérete és kéjes nyögései újult erővel töltöttek fel. Kecses lábait összefogtam magam előtt és azokba kapaszkodva kezdetét vette egy még halálosabb iram. A golyóim is belefájdultak, nem kíméltem sem Őt, sem magam. Tudom, hogy vulgárisan hangzik, de ez igazi baszás volt a javából, az a fajta, amit a filmekben is lát az ember.

Egy kis meglepetést csempészve a sűrű programunkba összefogott lábaival együtt átfordult hasra, majd átfűzte azokat terpeszállásom közé. Így kitolt, égbe meredő feneke szétnyílt és a már sokszor dicsért puncija kitárult előttem. Nem volt kérdés, hogy mi a dolgom. Újból benne voltam, tövig. Ő pedig csak tolta fel magát rám és arcát az ágyba temetve markolta a lepedőt, amíg én becsülettel pakoltam az előttem minden egyes lökésemre beringó fenekét. Csípőjével egyfolytában dolgozott, hangját pedig némileg tompította az alattunk hősiesen helytálló matrac. A tempó növelésével egy jó pár percig még bírtam szusszal, de az ágy megint csak felsírt alattunk, amit én már csak zihálva jeleztem, hogy szintén elfáradtam.

Hangunk, testünk hőmérséklete és a szégyentelen, már - már állatias ösztönünk teljesen betöltötte a szobát. Sehol máshol nem lettem volna akkor, de a végzetem csak nem akart beteljesülni, akármennyire is azon dolgoztunk. Erőm végét járván megszakítottuk a tornaórát és mellé rogytam az ágyba. Ekkor már egész testemből remegtem, mint egy összegörnyedten szaró kutya a gazdija lábánál a parkban. Jót nevettünk ezen. Ő háttal nekem “rám toltatott” és karjaimba temetkezett. Így feküdtünk egymás mellett egy darabig és beszélgettünk. Mélyrehatóan, egymással, egymásról, szinte teljesen megnyíltak gondolataink. Mint ha nem egy kicsivel több, mint 40 perces maratonon lennénk túl. Már pedig az órára pillantva elkezdtem matekozni, hogy a fél órás előjátékunk és ez a mutatvány sorozat már 70 perce tart. Teljesítményem büszkeséggel töltött el, a lankadtságnak jelét sem mutattam, de egyszerűen képtelen voltam megmozdulni.

A kisasszony viszont egy váratlan pillanatban újból rám pattant. “Nem hagyhatlak így!” - és már újból rajtam lovagolt. Még hevesebben, még kéjesebben, még hangosabban igyekezett engem is a kielégülés útjára vezetni. Sem a látvánnyal, sem pedig az érzéssel nem tudtam betelni. Puncija nedvét már az ölemben éreztem lefolyni, amelyet néha csak egy nagyobb csattogás terített még jobban szét kettőnk között. Teljesen kész voltam, mint a matek lecke. De Ő nem adta fel. Átfordult rajtam, így nekem háttal guggolva folytatta tovább vehemens mozdulatait. A látvány pazar volt. Szorította térdem én pedig a derekába kapaszkodva kezdtem el mozogni alatta, kiegészítve az Ő ritmusát. Együttes mozgásunk olyan precíz volt, mint egy svájci óra. Itt már nem emlékszem, hogy számat milyen hangok hagyták el, csak az Ő nyögéseire figyeltem teljesen önkívületi állapotban. De mint tudjuk, a jó dolgok is egyszer véget érnek. Teljesen kimerültünk, mind a ketten.

Megfordulva óvatosan leszállt rólam és megint hozzám bújt. Nem forszíroztuk a dolgot, belül én is elengedtem. Nem éreztem egy pillanatra sem azt, hogy ettől függetlenül nem vagyok kielégülve. Csak feküdtünk az ágyon és folytattuk a beszélgetést. Ő olyan Nő, akivel egy másik életben is szívesen találkoznék. Gondolatainkat egymás elé tárva kezdtünk visszazökkenni a valóságba. Most már mind a ketten tudtuk, hogy az időnket túlléptük. De csak feküdtünk tovább és Ő bújt hozzám szüntelenül. Kezeim simogatták, újból bebarangoltam egész testét, mert tudtam, hogy itt a búcsú ideje. Ajkaink ismételten találkoztak. Megint csókolóztunk. “Bízd rám magad!” - hangzott el, és újból a szájában találtam magam.

Ismét érezhettem csodás nyelvjátékát a már teljesen leharcolt kis barátomon. Közben felvettük javaslatomra a 69-es pózt. Én dúskáltam a puncijának nedvében, Ő pedig kitartóan gyakorolta rajtam a legelején bemutatott mélytorkos - nyelves kombinációt. Heuréka! Becsuktam a szemem, megkapaszkodtam arcomon táncoló fenekébe és a szájában ért el a vég. Egy percre sem engedett ki a szájából, hagyott benne lenyugodni. Nyelvével finoman simogatta tovább már érzékennyé vált makkomat. Mindent eltüntetett, az utolsó cseppig. Visszafordult felém és már újból a karjaimban volt. Megköszöntem kitartó munkásságát, ahogyan Ő is az enyémet. Váltottunk még pár csókot majd szépen lassan elmentünk mind a ketten zuhanyozni és készülődni.

Az időnket itt már jócskán túlléptük, de nem foglalkoztunk vele. Mikor már felöltözve utamra indultam volna átadtam a megbeszélt csokrot, de meglepetésemre még marasztalva lettem pár percig. Lenyugodtunk együtt és beszélgettünk még egy kicsit a teraszon. Szép lassan visszarázódtunk a saját valóságainkba majd csókok és ölelés közepette elváltak útjaink az ajtóban.

A rózsaszálakat csak távozásomkor adtam át. Nem is beszéltünk róla, csak bizalmi alapon hagytuk a végére ezt a kis mozzanatot. A kiegészítésként vitt apró ajándékot érkezésemkor átadtam már, aminek megint nagyon örült. Hogy kinek mi az alap, azt szerintem egyéne válogatja. Számomra az egész randi egy nagy extra volt, ehhez mérten a másfél óránkhoz illő csokor mérete került átadásra.