A szokásos módon, telefonon hoztuk össze az időpontot.

Autóval mentem, semmi extra. A GPS bárkit odavisz. Parkolás ingyenes, bőséges helyválasztékkal.

Lakótelepi panel. A lakás nincs túl magasan, egy kis lépcsőzés nem árt. Az ajtón belépve egy előszobában találod magad. Ami számunkra érdekes, az praktikusan innen nyílik. A fürdőszoba patyolat tiszta. Zuhanyozóban moshatod le az út porát. Tusfürdő választék, szájápolási cucc rendelkezésre áll. A szoba mérete pont jó. Franciaágy, mindig frissen húzott lepedő. Az asztalon mécsesek, és kellemes zene.

A képek magukért beszélnek, csak a valóság sokkal szebb. Tia mozgását, és egész lényét, fényképekkel nem lehet visszaadni. Erre a részre mindjárt visszatérek.

Szóval nyílt az ajtó és beléptem. Tia az ajtó mögül került elő, a tündéri mosolyával, kis gödröcskékkel az arcán, egy kis szexi fekete cuccban. Két puszi, majd átadtam neki egy szál rózsát javasolva, hogy cukros vízbe tegye. Cipő le, és még az ajtó előtt kértem, hogy hozzon egy törülközőt. Perdült-fordult és ott is volt.

Mondtam, hogy várj meg itt, megyek kezet mosni. (Nem akartam úgy hozzá érni.) Visszaértem és átöleltem, közben csókok. Kérdeztem, hogy nincs véletlen egy magassarkúd? Imádom, ha egy lány fölém magasodik. Nincs volt a válasz, mert nem szeretem és ki is koptam belőlük. Így jó lesz? És édes mosollyal lábujjhegyre állt. Ügyelve a helyes angol kiejtésére, Y-al az elején mondtam, hogy JESSSSz. A látvány csodás volt. Átöleltem, hozzá simultam. Egy idő után Ő "levette a "magassarkút". Két kezembe fogtam a mosolygós arcocskát és elvesztem a zöld szemek varázsában.

Aztán eszembe jutott, hogy Tiánál az idő gyorsvonati sebességgel pereg. Na húzzunk bele, mondtam. A szobába érve az asztalra tettem a borítékot, és szédületes tempóban elkezdtem letépni magamról a ruhát. Gondoltam, a gombokat a végén majd összesöpröm. Irány a zuhany.

Visszaérve ruha nélkül, az ágyon ülve várt. Mint már annyiszor, megint elakadt a lélegzetem. Gyönyörű vagy szakadt ki belőlem. Ugyan! - azt mondták rám, hogy csúnya vagyok és hozzám lépett. Marhaság mondtam. A szépség összetett és relatív. Test és lélek együtt. Ekkor már a karjaim közt volt és állva a nyakát csókolgattam. Ha valaki nem figyel a kisugárzásodra, vagy nem is érdekli, az szegényebben megy el. Nem csak tőled, hanem bárkitől. Közben csókok, simogatások. Már kissé szaggatottan lélegezve mondtam, hogy láttam én már minden szempontból hibátlan nőket, akiket a kisugárzásuk miatt bottal sem piszkálnék meg. Ekkor már az én botom Tia markában volt. Az ágy mellett voltunk, így aztán bedőltünk mint július végén a Forint.

Én voltam fent, persze vigyáztam, nehogy szétlapítsam az alattam levő, és a Nemzeti Művészeti Alapba illő szépséget. Csókokkal kezdtünk, majd lassan mentem lefelé. Csodáltam és csókolgattam Tia testének minden négyzetcentijét. A melleinél el kellett időznöm. Nagyon kellemesen reagáltak a ténykedésemre.
Nem is tudtam egyhamar leszakadni róluk. Tia relax állapotban élvezte a helyzetet. Aztán köldökénél már nem tudtam megállni szó nélkül. Hogyan lehet még egy köldök is ennyire tökéletes?

Nem ragozom. Leértem. Elkezdtem simogatni a gyönyörű combokat, majd térdtől felfelé indulva csókolgatni, nyalogatni. Hát hiába próbáltam eldönteni, hogy melyik a szebb, megint kiderült, hogy az igazság a kettő között van. Tia már a comb belsőknél elkezdett hangosabban lélegezni. Aztán leheletfinoman megcsókoltam a "homlokát", majd finom nyalakodásba kezdtem. A relax állapot fent megszűnt. Tia simogatta-kócolgatta fejemen a ritka rőzsét, majd váltottunk.

Én már gyömöszöltem is a fejem alá a párnát, nehogy bármit elszalasszak a látványból. És igen. A testhelyzetemre merőlegesen helyezkedett el. Figyelmetekbe ajánlom azt a képét, ahol militali felsőben,
négykézláb van. Ugyan ez ruha nélkül észvesztő. Szépen lassan, leheletfinoman elkezdett foglalkozni a barátommal. Közben mindenét el lehet érni. Arc, cici, popsi, combok, és még nagyon finoman az is.

Tia finoman fokozta a sebességet. Aztán a nyelvével csinált valami olyat a haver fejével, amit rajta kívül még senki. Hát gumit kértem amit szájjal a helyére varázsolt, majd lovagló helyzetet vett fel. És hát az a háttérzene. Hú de megadta az ütemet. Hamar vége lett a lovas túrának. De hát ilyen állapotban ez nem csoda.

Tisztogatás, majd hozzám bújt. Csodás volt ez az érzés. Aztán ránéztem az órára. Bakker! Lejárt az időm! Vissza a földre..... és most várhatom, hogy végre megint eljuthassak HOZZÁ.

Rendszeresen járok hozzá. Semmi különös, minden a megszokottak szerint.