Mi tagadás, nem egyszerű Hannával időpontot egyeztetni.... Én is több (sok) alkalommal próbáltam elérni, de általában foglaltat jelzett a telója, vagy két csörgés után ment foglaltba.
A bejelentkezési rendszere sem könnyíti meg a vágyakozó MT-k dolgát: nála nincs napokkal előre bejelentkezés, sőt még a tárgynap délelőttjén sem tervezheted vele a délutáni randit, mert egy órával a tervezett látogatásod előtt visszahívást kér. Ezt egyszer megpróbáltuk, de amikor hívtam már nem vette fel... :(
Úgy mondta, hogy ha közben befut egy vendége 1/2 5-re, akkor engem már nem fogad 5-kor - hiába beszéltünk erről délelőtt. Kicsit a lottóötöshöz hasonlít - nagy szerencse kell hozzá :)
Mivel jelenlegi avatárja igencsak izgató, így ma újra próbálkoztam....hátha.
Láss csodát: felvette, de az egy órával a randi előtti hívást most sem kerülhettem el. Nem volt mit tenni, mint 4-ig reménykedni a jó szerencsében hogy egyetlen kiéhezett kandúr sem fog beelőzni. Remegő kézzel hívtam négykor...és pár csörgés után felvette...végre lefixáltuk az időpontot és repültem is hozzá, nehogy valaki beelőzzön....

A Bikás park szomszédságában van a panelház, melyben fellelheted Hannát. Most talán metróval a legjobb közelíteni, mert az Etele utat feltúrták - a megállótól 5-6 perc séta.
Ha nincs az útépítés, akkor autóval is egyszerű - a parkolás ingyenes.

Tipikus panellakás, sok kicsi és szűk helyiséggel. A mi szobánkba éppen hogy befért a meglehetősen hangos franciaágy és egy kis fotel a cuccoknak. A fürdő kicsi, de zuhanykabinos. Bőséges tusfürdő választék és szájvíz. Eléggé kicsi törölközőt kaptam, de pozitívum, hogy a végén is adott egy kicsi de tisztát :)
Sajnos nem volt hangulatvilágítás, így fel kellett kapcsolni a nagy lámpát - de így már egy kicsit sok lett a fény....persze ez annyira nem zavart, mert jobban láttam Hannácska szép kis testét :)
Egy két jól elhelyezett tükör is hasznos lenne, mert kutyusban azért szívesen vizslattam volna egy tükörben a cicik táncát.

Hanna meglehetősen gazdag, fantáziát felpiszkáló és szinte mindent megmutató portfólióval hirdet. Némelyik kép nekem már egy kicsit sok (bizonyos szitukról azt gondolom, hogy megalázó a lányok számára csinálni és lefotózni), de Ő nyilván így tartja helyesnek és nincs okom ezért bírálni Őt.
Viszont nagyon tetszenek a fantáziámat igencsak megmozgató képei: kifejezetten azért választottam Őt, mert élőben is meg akartam tapasztalni ahogy a fagyit nyalja a jelenlegi avatárján :)
A 13. képen látható gyönyörű kis arcocskája is nagyon vonzott - és nem is kellett csalódnom, mert annyira szép a szeme és édes a mosolya, hogy szinte teljesen belefeledkeztem...újra látványvadász lettem :)
Korához képest meglehetősen érett a teste - amolyan kis tömör gyönyör. Fantasztikusan selymes a bőre és már nagyon régen találkoztam ennyire szép simává varázsolt puncival. Igazi "babapunci" - szokták erre mondani a "hozzáértők".
A kelyhe gyönyörűszép kis lepkeszárnyakat rejteget, de sajnos kényeztetésükkel nem értem el átütő sikert.

Őszintén megvallva a "fagyizós" képeitől teljesen begerjedve azzal a szándékkal mentem hozzá, hogy most a saját örömömet fogom elsősorban keresni.
Azért nem tudtam teljesen meghazudtolni önmagam és tettem egy bátortalan és rövid kísérletet kényeztetésére, de sajnos nem értem el zajos sikert. Kedvesen elmondta, hogy nem velem van a baj, mert a vad repülés nem kifejezetten az ő műfaja - így aztán a magam gyönyörűségére csókoltam végig szép kis testét, eljátszottam a nem kicsi cicikkel, majd a helyes kis feslő virágra hajazó puncikáját nyalakodtam. Pici kis hangok jöttek, de a hangos siker nem jött létre...én ennek ellenére kedvtelve dédelgettem édes kis testét.

Kisvártatva átadtam neki a terepet és kértem, hogy mutassa be "fagyizós" tudományát. Szépen el is kapta az addigra már acélos kisorit, egy kis nyálat csurgatott rá, majd finoman verni kezdte miközben azzal a pici szájával be-bekapta a makkot. Nem tűntem el mélyen benne, de amit a makkal művelt ajkaival és nyelvének vibrálásával az valami frenetikus volt. Derekamat ívben megfeszítve toltam szájába a kisorit, Hanna pedig elvarázsolt. A varázslat akkor ért a csúcsára, amikor nem csak lehunyt szemmel, hanem tágra nyitott tekintettel a szemembe nézve dajkálta a barátomat. Kis híján elaléltam a gyönyörűségtől ahogy ez a szép szemű, édes mosolyú bájos lányka rácuppant a kisorira.
Hosszasan hagytam őt kibontakozni és közben nemcsak a vizuális hatásban gyönyörködtem, hanem a Hanna által kiadott cuppogásban is. Valami olyan édesen cuppogva dajkálta a kisorit, hogy nem volt kétségem afelől, hogy a franciázás igencsak a kedvére való elfoglaltság.
A lehető leghosszabb ideig hagytam Őt játszani és élveztem a látványt, majd vv-t kértem mert szerettem volna belé is bújni. Kis síkosítás után szép óvatosan rámcsücsült szűk kis puncijával, majd előbb lassan, később egyre vehemensebben meglovagolt. A végén már szinte dobálta magát rajtam, fel-le ugráltak a fantasztikus cicik. Azt sem tudtam mit bámuljak: a cicik káprázatos táncát vagy egyszerűen csak mélyedjek el Hanna igéző tekintetében :)
Az ágy borzasztó hangosan nyögött-sóhajtozott alattunk - ha valaki kényes erre, azt talán zavarná is. Én magamban azon kuncogtam, hogy azért a szomszédoknak nem kis lelki teher lehet a hancúrozásunkat hallgatni :)

Közben a kezeim sem tétlenkedtek - mint egy hangszeren játszottak Hanna érett testén. Aztán kutyusba fordultunk és Hanna ebben a pózban is nagyon szoros volt. Jó kis tempót diktálva játszadoztunk és közben időnként felvillantak az oldalirányba kiugráló cickók. No, itt tett volna jó szolgálatot egy tükör a falon....
Persze én így is nagyon élveztem a történteket - főleg hogy Hanna ismét egy kis hangot adott tetszésének :)

Kisvártatva missziben folytattuk, mert már nagyon hiányzott Hanna szemének szépsége és a pazar cicik látványa. Csodás érzés volt benne lenni és a lökések hatására ütemesen ringó testének látványa is segítette a vég közeledtét.
Nyilván nem én vagyok az első perverz disznó aki Hanna cicijén szeretné végezni...és Hanna kedvesen mosolyogva felkínálta a szédületes cicusokat. Két kezével szépen összenyomta őket, én pedig alaposan megdádáztam őket a kisorival mielőtt hörögve rájuk robbantam volna.
Kölcsönösen letakarítottuk egymást, majd simogatva összebújtunk még egy kis csevejre.

A "régi" új pesti átlagos csokrot tettem az asztalra az elején - melyet tetszés szerint egy, kettő, három vagy akár négy szálból is köttetheted. Nem tudom, mi lett a sorsa, mert később már Hanna bájaival voltam elfoglalva... :)