Pár kellemes külföldi kalanddal a hátam mögött némi felderítést követően úgy gondoltam, első hazai portyám során az oldal egyik koronázatlan királynőjénél próbálok szerencsét. Mivel kiscsikó vagyok még a helyi csődörök közt, az on-line egyeztetés lehetősége számomra még nem adott (Jázmin amúgy sem túl aktív e téren), amit nem is nagyon bántam, és egy sikertelen hétvégi próbálkozás után végül hétfő délelőtt sikerült telefonon egyeztetnem vele egy szerda kora délutáni randit. Hangja aranyos, modora egyszerre célratörő és készséges. Egy órás látogatásban állapodtunk meg, illetve kérte, hogy aznap délelőtt még erősítsem meg a szándékom sms formájában, amire aztán azonnal válaszolt is.

Tömegközlekedéssel és autóval is pofonegyszerűen belőhető az irány, busz és villamosmegállók a célobjektumtól egy-egy sarokra. A parkolás tekinetében Jázmin kedvesen eligazít, úgyhogy a magányos utazó is többletköltség nélkül bízhatja lovát a sarki vörös-nyilas-indiános drogéria ingyenes nappali parkolójának gondjaira.

Modern, ennek megfelelően steril és személytelen társasház a Béke téren, a lovagkirályunknak szentelt impozáns templom tőszomszédságában. A sarkon befordulva felhívtam, és ő már mondta is a bejutáshoz szükséges számkombinációt, valamint az emeletet, irányt és ajtószámot. Előbbire végül nem volt szükségem, mert a bejáratban épp két kedves idős néni kvaterkázott, mellettük elslisszolva könnyedén bejutottam - az emeletre érve azonban fel kellett idéznem az útbaigazítást, tekintve, hogy a hasonló épületekre jellemzően patyolattiszta, ám tökéletesen jellegtelen és rideg folyosólabirintusban simán eltévedtem volna. Tanács a jövőbeni felfedezőknek: az emeleten JOBBRA fordulj, és kövesd az ajtószámozást! A megfelelő, erősített biztonsági ajtón aztán kettőt kopogtam, amire bentről hamar válaszolt is a magas sarkak koppanása, beigazolva, hogy jó helyre érkeztem.
A lakás pazar kis egyszobás, méretéhez képest fejedelmi fürdővel, kényelmes zuhanykabinnal, ahol bár a zuhanyrózsa stabil elhelyezésével akadt némi gondom, és a lefolyó is kissé lomhán nyelte a vizet, vagy ötféle tusfürdő és két-három sampon is várt bevetésre készen (ez utóbbi részletet természetesen kizárólag a helyi kollégák kedvéért jegyeztem meg, hisz mire idáig eljutottam, mentális kapacitásom oroszlánrészét a belső szobában készülődő tündér követelte magának, akihez végül a friss és puha, hajókormány-mintás törölközőt magamra tekerve tértem vissza.)

A lakásba lépve az ajtó mögött vékony, tűsarkain velem majdnem egymagas, szemet gyönyörködtető, bikavadító kis szexbaba várt, csillogó szemekkel, bűbájos mosollyal, egy olyan apró, fekete bikiniben, ami a Victoria's secret fehérnemű-modelljein kívül nagyon kevés lánynak állna igazán jól, rajta viszont, ha ne adj' ég strandra menne benne, egy csapásra kimerítené a közszeméremsértés és különös kegyetlenséggel, előre megfontolt szándékkal elkövetett kanközösség elleni izgatás minősített tényállását. Hozzá hasonló alkatú lányokhoz (egy új-zélandi és egy brazil bombázóhoz) eddig kétszer volt szerencsém, és ahogy róluk, úgy első pillantásra Jázminról is a "rajzolni sem lehet szebbet" közhely jutott eszembe, ami persze épp olyan semmitmondó, mint a közhelyek általában, de amikor megpillantod, a puszta vizuális ingerek gondoskodnak róla, hogy ennél cizelláltabb gondolatok ne is igen jussanak az eszedbe.
Teste a szakértő mérnöki-orvosi művészetek csúcsteljesítménye, amit bizonyára kőkemény, fegyelmezett és folyamatos edzéssel tart tökéletes formában: gyönyörű, dús, kerek cicik, amik a tuning ellenére is kellemesen puhák és szinte ordítanak a férfikéz érintéséért, lágy tónusú, szépen ívelt hasfal, karcsú derék, selymes és hosszú combok, valamint apró, de feszes popsi jellemzik alakját. A képekkel persze nehéz összevetni a három dimenziós, bársonyos, illatos és édesen csevegő valóságot, de nekem azokhoz képest valamivel vékonyabbnak tűnt. Szív alakú, macskás karakterű arcának természetes összhangját a feltöltött ajkak tény, hogy megtörik, ám a széles mosoly, és a huncutul csillogó szemek azonnal biztosítanak róla, milyen mennyei örömök várak a szerencsés flótásra, ha végre közéjük kerül.
Mindent összevetve külsejét azt hiszem, egy felső kategóriás sportautóhoz tudnám leginkább hasonlítani: pompás, célirányos formatervezés, szemkápráztató, ösztönösen elragadó ívek, sokat ígérő, megkapó és izgalmas részletek... a tökéletes férfi-játékszer. És ha megsimogatod, épp olyan szépen is dorombol.

Érkezés után kalap-kabát a fogasra, puszi-puszi, és már a szobába is invitált. Itt átadtam a hirtelen ötlettől vezérelve magamhoz vett rózsaszálat (virágbolt egy sarokkal odébb, s bár először egy jó whiskyvel gondoltam, hogy koccinthatnánk, de sms-ben írta, hogy munkaidőben nem iszik, ami abszolút érthető), majd míg csizmáimat is lerúgtam, átbeszéltük a lehetőségeket. Ezekről, ahogy az ajándékról sem, korábban telefonon nem esett szó, de az oldalon felsorolt adatok ismeretében semmilyen meglepetés nem ért - úgyhogy folytattam is a vetkőzést, Jázmin pedig odaadta a törölközőt, amivel célba vehettem a fürdőt, míg ő lefőzött nekem egy kávét. Jól is esett a langyos zuhany, mert bár lefürödve érkeztem, a rendelőben az én ízlésemnek kissé túlvezérelt volt a fűtés, aminek, na meg a vérpezsdítő fogadtatásnak köszönhetően hamar leizzadtam.
A szobába visszatérve Jázmin mellé dőltem az ágyra, természetes fesztelenséggel folytatva a beszélgetést. (A BF értékelés első sorban ennek szól, illetve a szexen kívül is minden részletre kiterjedően szívélyes vendéglátásnak: ott-tartózkodásom elejétől a végéig úgy éreztem magam, mint a városi kujon, ha vidéki barátokat megy meglátogatni egy-két napra, Jázmin olyan gondos és figyelmes, nyílt, bájos és érdeklődő házigazdám volt... hogy emellett még egy eszméletlen jót is dugtunk, csak fokozta az élményt :)) A társalgás fonalát azonban így testközelből, forró, bársonyos bőrét símogatva már kicsit nehezemre esett fenntartanom, amit valószínűleg ő is észrevett, mert egyszerre hozzám hajolt, megcsókolt, és finoman az ágyra döntve kézbe, majd szájbavette az irányítást. A korábbi beszámolóknak köszönhetően itt nagyjából tudtam, mire számíthatok, úgyhogy egy rövid időre kényelmesen hátradőlve élveztem azoknak a legjobb értelemben vett pornós ajkaknak a játékát, amikkel intenzíven, mégis selymesen hamar hadrendbe állított. Mielőtt azonban túlságosan elragadtadtam volna magam, magamhoz húzva egy pillanatra leállítottam, és egy csókot lopva megkérdeztem, ki tudna-e végezni csodálatos melleivel. Azt mondta, nem biztos benne, mert hogy "ilyenek" (és mutatta összetolva előttem a ruganyos és feszes szépségeket, aminél több motivációra nemigen volt szükségem), de persze, próbáljuk meg. Úgyhogy én egy pillanatra kiszaladtam a magammal hozott babaolajért (igen, készültem :D), majd felállítottam az ágyról, és mögé helyezkedve simogattam tovább, hogy aztán nyakára csókolva mellkasára csorgassak egy keveset, amit aztán mohó macsokkal masszíroztam a gyönyörű, barna halmokra. Szuszogásából, sóhajaiból ítélve talán neki sem volt kellemetlen a játék, bár a pici, puha bimbók erre nem nagyon reagáltak - de ez nyilván alkati dolog. Ami aztán következett, na az már egy-az-egyben a Brazzers kategória volt: megfordult, és előbb az ágyra ülve vett újra kezelésbe, minden gond nélkül, torokig húzva magát póznaként meredő farkamra, pedig se mélytorkot, se KF-et nem kértem... majd miután szépen megdugtam a száját, ő összetolta a világbajnok ciciket, én meg szépen közéjük csusszantam. A mellei közt levő, apró testékszer, amire előre figyelmeztetett, nem hogy zavart volna, külön izgalmas felfedezés volt ebben a pózban, ahogy előbb még lassan, mérsékelt tempóban élvezkedtem, aztán mikor hátradőlt az ágyon, egy rövid kitérőt téve punciját is üdvözöltem, az oda rejtett piercinget megismertetve a sajátommal. Végül fölé kerekedtem az ágyon, és így csusszantam ismét közösen összetartott mellei közé, és a tempót fokozva, a Jázmin védjegyének számító mocskos, és mocskosul izgató biztatásnak engedve keményen megbasztam a melleit, hogy néhány perc intenzív kefélés után végül ügyes kézzel magára verje a pompás, csillogó halmokat szépen beterítő proteinturmixot. Itt egy pillanatra egészen elszálltam. A nagy szuszogás közben mintha rémlene, hogy még ide-oda csusszanó rudamra markolva finoman végignyalt - de ez már lehet, csak az emlék továbbszépítése, mindenesetre az élményen cseppet sem csorbít. Mivel ő nem nagyon igyekezett fölülni (talán jobb is, ahogy telelőttem), én meg egy úriember vagyok, amint összeszedtem magam, ajánlottam neki a papírtörlőt, amit az ágy mellől lekapva mindketten letisztogattuk magunkat, sőt, ő még nedves törlőt is adott az olaj eltávolításához. Aztán felállt, és behozta a kávém...
Azt hiszem, ez volt az a pont, ahol úgy éreztem, sikerült a nagy és undok világnak adott pillanatban a legszerencsésebb forró kis zugában jelen lennem. Fentebb már említettem, hogy a szex fontos, de csupán egyik része Jázmin vendégszeretetének (pun intended): az a készséges, és minden átmenettől mentesen természetes kedvesség, amivel egyik pillanatról a másikra trágáran ösztönző, kőkemény vad pornósból átvedlik odaadó és figyelmes háziasszonnyá majd édesen csicsergő pillangóvá, teljesen lenyűgözött. Miután a kávét lehajtottam, lazításképp felajánlott egy könnyed masszázst, amihez lustán végignyúltam az ágyon, míg ő mellém helyezkedett, és így folytattuk a beszélgetést, amibe néha-néha a kamrából is beleszólt az oda rekesztett kishercegnő. Jázmin szerint a mély hangom ingerelhette, de ezt erélyesen és gyorsan kezelte - engem speciel nem zavarnak a háziállatok, amíg nem akarnak összenyalni, de nyilván jobb a békesség.
Az inkább simogatós, mint funkcionális, ám attól még igen kellemes masszázs után visszafordultam a hátamra, és kértem, hogy Jázmin is feküdjön mellém. Úgy éreztem, kissé túlbecsültem az intenzív meló mellett magamtól várható teljesítőképességet, de ahogy ez a lány hozzám simult, és amolyan ismerkedős, nyalakodós, mégsem túl intenzív csókokat váltva cirógatni kezdtem, az öcskös jelezte, hogy erről más a véleménye. Úgyhogy a rövid, flörtölős csókpárbaj után a Hercegnő visszatért hozzá, és nekiállt ismét vehemensen felállítani. Mindeközben nekem eszembe jutott, hogy azon a futó csókocskán kívül puncijával még meg sem ismerkedtem, így hát megkértem, hogy forduljunk 69-be, ami a párnahegyeknek és a testmagasság beli (így már inkább érzékelhető) különbségnek köszönhetően nem ment zökkenőmentesen, ám annyi előnye volt, hogy legalább kitapasztaltam, mintha Jázmin csiklójának izgatására nem is túl intenzíven, de a gát környéki mélyebb nyelvmunkára már annál több átéléssel reagál. Nosza, nem is kellett több, fordultunk kutyusba, persze egy orális vegyvédelmi kitérővel, ahonnan aztán előbb finoman magamra húztam, majd konstatálva, hogy mindenünk szépen klappol, rövid ügetés után kemény galoppra kapcsolva kezdtem "tolni neki rendesen", ahogy azt pár MT korábban emlegette. Ismét hamar jött a visszajelzés, bár ezúttal valamivel halkabban - szeretném magam abban a romantikus illúzióban meghagyni, hogy kis rásegítéssel sikerült megtalálnom azt a tempót, irányt és intenzitást, amit ő is élvezni tudott. Nem is igen akartam a bevált figurán változtatni, úgyhogy előbb popsiját gyúrva, a gát környékére koncentrálva erőteljesen, koppanásig döfködtem, míg bírtam szuflával, aztán kis módosítással rövidebb, de gyorsabb iramú mozdulatokkal végeztem ki magam vele, hosszú, combremegtető eredménnyel, fél kézzel még mindig észvesztően jó tapintású mellébe kapaszkodva. A gumit finoman fejtette le rólam, majd míg törölköztem, megkínált némi hideg üdítővel, és az újbóli zuhanyt is felajánlotta, hisz biztos látta, hogy nem szoktam a klímát... de én csak az arcomat mostam meg hideg vízzel, jó alaposan, mondtam neki is, hogy szívesen viszem magammal az illatát még egy darabon.
(Ilyenkor szokott jönni az "öltözés, tipli", de nem tudom eléggé hangsúlyozni, milyen oldott, édes és barátságos volt még öltözés közben is, ahogy a kutyás kalandjait veséztük ki, milyen figyelmesen ügyelt, hogy a szétdobált cuccaim közül semmit ne felejtsek ott, és milyen kedvesen hagyta, hogy még a hajába szimatoljak, és megsimogassam, mielőtt az ikrekről és ajkáról is egy-egy búcsúcsókot lopva elnyargaltam a naplementébe.)

A telefonban erről nem esett szó, de felkészülten érkeztem. Pralinés dobozba tűztem a ****, úgy hagytam ott távozás előtt. Korábban írtam, a hazai, illetve a "pesti átlaggal" nem vagyok tisztában - de azt szívfájdalom nélkül írhatom, hogy Jázmin teljesítményéből, odafigyeléséből, korrektségéből ítélve a hazai MT-k talán nem is sejtik, mennyire el vagyunk kényeztetve. Nem hiszem, hogy Jázmin az "átlagot" képviselné itthon, vagy úgy általában, hiszen az a legjobb értelemben vett profizmus, amivel fogadott és kiszolgált, a hazai szolgáltató szféra bármely tagjának és vendéglátójának becsületére válna Nyíregytől Mohácsig, Soprontól Szentesig, Békástól a Várkerületen át Csepelig. Értékarányt tekintve életem toronymagasan legjobb ***** köszönöm neki ez úton is (bár úgy sejtem, ő besziket sem olvas :P) - legközelebb remélem, sikerül kicsit kipihentebben érkeznem, és akkor a lovak közé csaphatunk ;)