Kendra hirdetését, és a róla írt besziket a kezdetektől felajzva követtem az oldalon, de szabadidőm (illetve annak hiánya) miatt eddig nem volt alkalmam őt megismerni. Az ünnepi időszak előtt aztán egyszer már hívtam, ám akkor már sajna nem dolgozott...
December legvégén aztán épp Pesten akadt dolgom, a Corvintól nem is messze,úgyhogy a délutáni ihletettség állapotában ismét felcsörgettem.
A diszpécserlánnyal hamar egyeztettük a dolgokat, az általam preferált délutáni időpontot egy visszahívás után sikerült is rögzíteni, úgyhogy az első hívástól számított 45 percen belül már az ajtóban álltam.
VTR-t a gyors és gördülékeny szervezés nyomán nem is indítottam, ami, utólag belegondolva, lehet, hogy hiba volt.

Mivel csak pár sarokkal odébb volt épp dolgom, a megközelítést ez úttal (is) világverő 45-öseimre bíztam.
A Corvin sétány ékköveit a tapasztalt kollégáknak itt nem kell ecsetelnem, de a nagy Carlo Pedersoli szobrához talán még egy Hungarisztánon csak átutazó, bajkonuri űrturista is odatalálna bárhonnan, feltéve, ha nem keveri össze Budapestet Bukaresttel, és kezében a Google maps.
A pontos cím és a telefonos kollegina segítsége alapján a megfelelő bejáratot már messziről belőhettem - ehhez a kapualjhoz eddig még nem fűztek sikamlós emlékek, úgyhogy a Corvin-bingó is szépen alakul tovább.

(Parkoló a plázában, BKV mindenhol is, nyilván, sőt, a kapualj olyan biztonságos, hogy jöttömkor és mentemkor is még pont ugyanaz a futársrác gubbasztott mellette, aki szerintem egy pacsiért szemmel tartaná Phil bringáját is, míg megsétáltatja a szerelemcsüngőjét ;D)

A bingókártya korábbi pecsétjei közül tuti, hogy a mostani röpített a legmagasabbra, olyannyira, hogy a liftből kilépve még meg is jegyeztem magamnak, hogy alkalmasint majd csak kikéredzkednék valami erkélyre megcsodálni az urbán panorámát... ebből persze végül semmi nem lett, akadt elég szemre- kézre- és szájravételezni-valóm odabent is.

A lakás az ilyen 'újépítésű' szalonoktól megszokottan tiszta, higiénikus, néhol sötét/félhomályos, a telefonos- és társkolleginák "diszkréciójára" a pihenőszoba ajtajába lógatott lepedő ügyel. A belépőnél csizmák le, folyosó végén az egyik fürdő, mellette balra a játszós szoba, Kendrával mi ezeket használtuk, de jöttömben-mentemben feltűnt, hogy a lakás túlfelén is mintha lenne egy vizesblokk a külön szobákban történő szimultán szórakoztatás logisztikai szükségleteit kiszolgálandó.
A fürdő kicsi, kabinos, de tényleg szép tiszta, mellette WC, törcsi, tusfürdők, kézmosó, Listerin, minden a helyén. Az ajtóból egy lendületes jobbfordulattal szinte máris a tatamin találja magát az ember, ami szintén nem hátrány... legalábbis elsőre nem hittem annak.

A massz-szobában kis inas a kabátnak, gatyának, minden más mehet a székre. A fal tövén két oldalt tükrök, tubusok, törcsik, na meg kisszekrényen az elmaradhatatlan muzsikcenter, amiből itt szerencsére nem a (sok helyen sajnos mai napig kiirthatatlan) kerrádiós Kuki-só meg Balázsbagázs recseg két szörnyű poplöket közt, hanem a hangulathoz pompásan igazodó, ízlésesen hangolt elektronikus deep/ambient atmoszféra segít az ellazulásban.

De még mennyire megfelel!

Egy szál, borvörös tangában nyitott ajtót, így belépéskor akarva-akaratlanul máris káprázatos, egész estét betöltő melleivel szembesültem. Kézfogással üdvözölt, ízlésesen töltött, hosszúkás arcformájához remekül szabott, piszkos fantáziáim fókuszát nyomban magukhoz ragadó, 'érzékien dús' ajkai sarkában visszafogott, udvarias mosollyal.

Magas, formásan feszes, minden szögből bikavadító alakját végigmustrálva máris éreztem, ahogy megindulnak bennem a tesztoszteron-tartalékok, miközben lelkesen dicsértem frizuráját, amely a képein látható, hosszú Barbie-lobonc helyett most egész rövid, atomszőke modern bubi-fazonra szelídült... illetve vadult, ha lehet ilyet mondani, mert szerintem alkatához, karakteréhez ez talán még jobban passzol - nekem legalábbis baromira bejött.
Nem szeretem a manapság divatossá lett MILF kifejezést, rá sem ezt, inkább a cougar-t használnám: ahogy neki is említettem, tetkóival, szívdöglesztő, magabiztosan karakteres kiállásával, tapasztalt, sokat sejtető pillantásával kevésbé egy iskolaudvaron randalírozó gyerekcsapat mellett őrködve, mintsem egy berlini földalatti technoklub pultjánál tudnám most elképzelni. (Ha megvan a Cyberpunkból Meredith Stout, képzeld el őt, csak SOKKAL jobb cicikkel ;P)

Igazi 21. századi, vadítóan dögös vamp, akinek egy szemvillanásából látod, hogy keresztben nyeli le a hozzád hasonló hétköznapi hapsikat... és csak reméled, hogy ha szerencséd van, egyszer talán te is sorra kerülsz.

Az alapos zuhany után visszatértem a szobába, és a tatamin elterpeszkedve, jó pár percig vártam Kendrát. Már épp az ingemnek-gatyámnak épp pihenőül szolgáló kisfotel erotikus potenciálját latolgattam, mikor megérkezett, és az ajtót behajtva rám szólt, hogy forduljak hasra.
Mivel természetesen egyáltalán nem a masszázs miatt érkeztem, sőt, nem is nagyon szeretem, ha masszíroznak, ezt megosztottam vele is, és felajánlottam, hogy mi lenne, ha hangolódásképp én masszíroznám meg őt? Az ötlet, úgy tűnt, tetszik neki, úgyhogy miután mellé feküdt, a babaolajos tubusból bőven mérve az áldást, nekiláttam akkurátusan, és (egyelőre) úriember módjára óvatos, de határozott mozdulatokkal végiggyúrni vállait, nyakát és hátát. Ténykedésem, úgy vettem észre, talán tényleg jól is esett neki, mert a szőrmenti társalgást nem nagyon erőltette, inkább szemeit lehunyva, kellemesen szuszogva adta át magát nekem.

Persze ahogy dolgoztam rajta, csípő, majd popsitájon is alaposan beolajozva és kedvemre átsimogatva a fényes bevonattól csak még kívánatosabb, királynői formáit, fenekét és combjait dagasztva már el-elkalandozott fantáziám, illetve egy-egy besimítás erejéig kezem is, fullánkom pedig selymes, forró bőrét érintve egyre határozottabban acélosodott... Mikor azonban a továbblépés reményében rákérdeztem, mit szólna hozzá, ha megszabadulnánk bugyijától, hogy nyelvemmel is kényeztethessem, meglepetésemre azt válaszolta, hogy ne, mert utálja.

Oh well, gondoltam, nyilván nem fogok olyasmit erőltetni, ami neki kellemetlen, úgyhogy végül B tervként visszatértem csípője, dereka, és háta masszírozásához, miközben dorongom szépen helyet talált magának combjai közt és feneke puha, marasztaló árkában, ahol finoman moccanva, a masszázs ritmusával együtt élve, csúszkálva nagyon-nagyon jól érezte magát. Dörgölőzés közben persze kezem se tétlenkedett, Kendra karja alatt helyet keresve simított egyik puha, marasztalóan tenyérbe illő mellére, miközben nyakába csókolva egyre ajzottabban élveztem a heavy petting gyönyöreit, olyannyira, hogy csakhamar tüzelés-kész állapotba gerjedtem, amit nem voltam rest atomszőke amazonommal se megosztani - és amire a válasz csupán annyi volt, hogy az egy órában csak egy lehetőségem van.

OK, köszi, akkor visszafogom magam.

"Megfordulhatsz" - mondtam, mikor a popsiközi edging-játékkal már kiszórakoztam magam, de humorom sajnos nem ért célt.

Persze Kendra azért megfordult, sőt, ahogy mellé csusszantam, egyik keze máris puhán körülölelte cseppet sem puhán markába feszülő furkóm, és míg én káprázatos kebleire locsoltam-fröcsköltem egy újabb adag olajat, ő ujjai finom játékával, zacskóm simogatásával gondoskodott róla, hogy lelkes lőcsöm egy lélegzetre se lankadjon. Ahogy gyönyörű melleit simítva-csókolva, bikavadító vonalait cirógatva hozzá simultam, ez a veszély persze nem fenyegetett, sőt, amilyen lelkesnek ható beleéléssel viszonozta csókjaimat, érzéki érintése, állhatatosan simogató kézimunkája egyre jobban esett - a holtponton túllendülve ekkor már a Korai Öröm zenekar váratlan beköszönésétől se tartottam. Úgyhogy a smárolós-simogatós átvezetés sikerén felbuzdulva nemsokára fölé kerekedtem, és farkammal előbb jobbról-balról körüljártam nedves fénnyel csillanó, brutálisan kívánatos cickóit, majd tenyeremmel kétfelől megtartva őket, lelkesen be is csusszantam közéjük. Kendra készségesen segített persze, szemnek-szívnek mindig a legkellemesebb és legideálisabb beesési szögben tartva kebelcsodáit, csak az zavarta talán meg kissé, amikor egyszer csak benyitott valaki a szobába - mivel az ajtónak háttal voltam, én nem is láttam, de nyilván valamelyik kollegina vendége kószált el.

Szerencsére az apró intermezzo ahogy jött, pár pillanat alatt újra egészen eljelentéktelenedett számomra a szőke szépség melleinek meleg, marasztaló, mámorító ölelésében, ahogy föl-le siklottam, döfködtem, dugattyúztam... Majd mikor Kendra felajánlotta, hogy mivel lassan letelik az óra, még időben bevégezne, lelkesen álltam fölé, és odakínálva farkam, készültem a kirobbanó, más beszikben oly sokszor irigykedve olvasott nyálas-köpködős-mélytorkos-keresztben lenyelős fináléra - ami helyett végül egy pár perces, kellemesen nyálas, profi, ám amúgy tök átlagos, félig kezezős, szembe véletlenül se nézős, csak amolyan mechanikusan levezetős, kissé sietős szopást kaptam. Persze ez a lábremegős, agyamba endorfin-atombombát robbantó, szájabolvadós orgazmus értékéből mit se von le, ami után Kendra serényen megtörölgetett engem és magát is, majd mire voltaképpen felocsúdtam, már pikk-pakk el is tűnt a szobából.

Még egy alvázmosásra elmentem a fürdőbe, majd szép komótosan fel is öltöztem, összeszedtem a cuccaim, az előszobatükör előtt téblábolni is volt bőven időm, azon vacillálva, hogy vajon szóljak-e át azon a diszkrét függönyön, hogy valaki igazán kiengedhetne a lakásból... Mikor Kendra végül kijött elbúcsúzni, muszáj volt rákérdeznem, hogy volt-e valami kivetnivalója velem szemben, antipatikus, szőrös, vagy valami más miatt ellenszenves vagyok-e neki, de szabadkozva biztosított róla, hogy nem, dehogy, vár máskor is szeretettel.

A telefonon kapott infók alapján a két extrával (csók, NFVSZ) kiegészített bokrétát még vetkőzés közben a kis fotelben hagytam, mikor a fürdőből visszaértem, már nem volt ott, úgyhogy szóba se került.